Közös kezelés a mindennapi életben
A különvagyon fogalmát a törvény felsorolással határozza meg.
Ez alapján a házastársak különvagyonához tartozik: fájdalom ízületek csípő járás közben házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat a személyét ért sérelemért kapott juttatás a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Lássunk tehát példát mindegyik esetre.
A házassági vagyonjog V. – A közös vagyonnal való rendelkezés
Az első esetben például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, így az a különvagyonába tartozik, és egy esetleges válás esetén az ingatlan teljes egészében az övé is marad. Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.
Ha azonban például az örökölt lakást a házastárs albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Ugyanígy közös vagyonná válik — igaz csak ötévi házassági életközösség után — az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. Ha a házastársak egyike mondjuk írói pályát választott, és rendszeresen jelennek meg könyvei, akkor az őt, mint szerzőt megillető szerzői jogok különvagyonnak minősülnek.
Jogszabályok, jogszabály-magyarázatok
A másik házastárs tehát ilyen esetben nem adhat engedélyt például könyvének kiadására, és válás esetén nem kell rendelkezni a könyvből befolyó jövőbeni bevételek megosztásáról. Ugyanígy a közös kezelés a mindennapi életben jogot sértő cselekmény miatt kifizetett sérelemdíj is személyhez kötődik, tehát csak azt a házastársat illeti meg, akit sérelem ért.
A személyes szükségletekre szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy fogalmát talán nem is kell indokolni: nyilvánvaló, hogy egy férj váláskor nem viheti el felesége sminkkészletét, de talán nincs is rá szüksége.
A felsorolásban utolsóként szereplő különvagyon azonban már fontosabb: nem árt tudni ugyanis, hogy a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy szintén különvagyonnak minősül. Ha tehát a férjnek a házasság előtt már volt egy autója, és a házasság alatt ennek eladása után egy másikat vásárolt, az továbbra is az ő külön tulajdona marad.
Rendelkezés a vagyonnal A házastársak a közös vagyonnal csak közösen, a különvagyonnal azonban önállóan is rendelkezhetnek. Ez a kérdés akkor lesz igazán jelentős, amikor a felek már külön költöznek, azonban még nem történt meg a vagyonmegosztás.
Közös vagyon, különvagyon – Mi jár nekem, ha elválok?
A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó vagyontárgyak, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése.
A kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. Házassági vagyonjogi szerződések Annak ellenére, hogy senki nem azért köt házasságot, közös kezelés a mindennapi életben már előre a válásra gondoljon, mégis hasznos lehet a jövőbeli együttélés szabályainak tisztázása szempontjából is, ha szerződésben rögzítjük, hogy melyik vagyontárgy kié.
A házasfelek vagy a házasulandók egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára szerződéssel rendezhetik.
A szerződésben tehát nincs szükség annak rendezésére, ami a törvény alapján amúgy is egyértelmű — nem kell például felsorolni a külön vagyonba tartozó, a házasságkötés előtt már megszerzett vagyontárgyakat. A szerződés ugyanis a vagyoni viszonyokat a jövőre vonatkozóan rendezi — tehát a szerződésben el lehet térni például attól a szabálytól, hogy bármelyik házastárs fizetése automatikusan közös vagyon — ez olyankor hasznos, ha az egyik házasfél jóval többet keres.
Fontos tudni, hogy a szerződésben félként csak a házastársak vagy jövendő házastársak szerepelhetnek, nem lehet tehát szerződő fél például az ajándékozó szülő.
A szerződés lényege, hogy felek vagyonmegosztása eltérjen a törvényi szabályoktól. A törvény két lehetséges megoldást vázol fel a vagyoni viszonyok rendezésére, természetesen ezek alkalmazása nem kötelező. De mik is ezek a vagyonjogi rendszerek? Az egyik az úgynevezett közszerzeményi rendszer.
Ennek lényege, hogy ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette.
Például egy személygépkocsit kizárólagosan használhat, sőt el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül.
Házassági vagyonjog
A vételár is a közszerzeményi vagyon része marad. Ugyanis ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Az, hogy mi a közszerzeményi vagyon, nagyon egyszerű kiszámítani. Megnézzük, milyen vagyona van az illetőnek, levonjuk belőle mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, levonjuk a különvagyonát is tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl.
- A házassági vagyonjog V. – A közös vagyonnal való rendelkezés - Jogadó Blog
- Dr. Janklovics Tibor ügyvéd vagyok. 30 éves ügyvédi gyakorlatom van.
- Jean KornélDr.
- Könyök és alkar fájdalom lelki okai
- A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
Ennek a fele a házastársat illeti. A másik rendszer jóval egyszerűbb: ez a vagyonelkülönítési rendszer.
A neve adja a lényegét: minden vagyontárgy azé, aki megszerezte. Itt nincs osztozkodás a végén, mindenki azt viszi, amit hozott, vagy szerzett.
Olvasási beállítások
Mivel ez a rendszer megnehezítheti a közös együttélést, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonelkülönítő rendszer alkalmazása esetén is a közös háztartás költségeit a feleknek közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződések csak akkor érvényesek, ha azokat ügyvéd vagy közjegyző készíti, és csak akkor hatályosak harmadik személyekkel közös kezelés a mindennapi életben, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is bejegyzik.
Mivel a vagyonjogi szerződések jelentősen megkönnyíthetik a vagyon kezelését a mindennapi életben, továbbá egy esetleges közös kezelés a mindennapi életben esetén is egyértelművé teszik az osztozkodást, ezért mindenképpen javasolt egy ilyen szerződés megkötése.
Egy tapasztalt ügyvéd sokat segíthet abban, hogy a felek megtalálják a nekik megfelelő vagyonközösségi formát, és mindenféle sértettség és bizalmatlanság nélkül meg tudjanak állapodni a vagyoni viszonyaikról.
